Tudjátok, többek között azért jó Foo Fighters rajongónak lenni, mert amellett, hogy kaptunk egy kiváló új lemezt, szinte a Wasting Light megjelenésével egy időben egy dokumentumfilmmel is kedveskedtek nekünk Dave Grohlék. Külföldön mozikban is vetítették, illetve leadta a Vh1 egyik csatornája, így ahogy arra számítani lehetett, a neten már elérhető a Back and Forth.

 Mindig is nagy szám volt azzal kapcsolatban, hogy mennyire nagy Foo Fighters rajongó vagyok, gyakorlatilag a hét minden napjára van egy Foo Fighters pólóm, jelenleg is egy hosszú ujjú, turkált, hamisított felsőben ülök, amit manapság már csak pizsamaként használok, ott voltam a Hyde Parkban, 85 ezer rokonlelkű rajongó és a feleségem (akkor újdonsült barátnőm) mellett, a Colour And The Shape kazetta (!) pedig átsegített pár elég nehéz időszakon az életemben.

A Back and Forth azonban rádöbbentett, hogy sok mindent nem tudok a kedvenc zenekaromról. Most állt össze a kép igazán, számos olyan momentumra fény derült, ami után más szemmel nézem, más füllel hallgatom őket. 

Például, hogy a kezdet kezdetén Dave Grohl szinte diktátorként viselkedett, és néhány korai taggal nem volt túl korrekt. Ami szintén megütött, hogy Taylor Hawkins dobosnak is volt egy elég kemény időszaka, konkrétan kómába esett túladagolás miatt.

A film egyik legdöbbenetesebb jelenete az, amikor Dave sírva meséli, hogyan virrasztott Taylor mellett a kórházban. Mindezt azután, hogy a film azzal nyit, hogy Grohl barátunk elmeséli, milyen volt megtudni, amikor Kurt Cobain esett kómába.

A Back and Forth hemzseg a meghitt, emberi pillanatoktól: ahogy Dave Grohl kislánya megszakítja a lemez felvételét, ahogy Krist Novoselic beállít a stúdióba, és szerényen integet, ahogy Dave Grohl elsírja magát a Wembley-ben, és sorolhatnám. Azt is innen tudtam meg, hogy Dave-nek a Foo indítása előtt választania kellett: lehet egyik példaképe, Tom Petty dobosa, vagy belevághat egy teljesen bizonytalan zenei vállalkozásba. Szerencsére az utóbbi mellett döntött.

Kapunk megrázó vallomásokat, ritka felvételeket, rengeteg humort, és az érzést, hogy ez tényleg a zene szeretetéről szól. Kell ennél több?

A Back and Forth rajongók számára kötelező, de érdemes azoknak is beszerezni/megnézni, akik csak egy-két klipet szeretnek a csapattól. Reméljük, kiadják DVD-én is!