Szeretem Feldmár András könyveit, sőt, R. D. Laing-et is neki köszönhetően kezdtem el olvasni. Olyannyira, hogy A barna tehén fia című kötetet előrendeltem az internetről, még a megjelenés előtt, két éve. Mégis váratott magára a könyv elolvasása: a megfelelő hangulat és lelkiállapot kellett hozzá, hogy levegyem a polcról.
Nem mozgok otthonosan a pszichológiai témájú könyvek terén (ahogy a blogon is látszik, évente 1-2 csúszik be), így nem tudom, mennyire számít rendhagyónak Feldmárék könyve.
A Barna tehén... egy népmese elemzése és az általa indított spontán gondolatsorozat/párbeszéd dokumentációja, ami ugyanakkor az olvasót is próbálja minél jobban bevonni a társalgásba.
A könyvhöz kapcsolódóan az internetről ingyenesen letölthető egy "practice book", amiben a beszélgetés során elhangzott módszerek kipróbálására ösztönöznek a szerzők, és ezek a gyakorlatok szerves részei az olvasási folyamatnak.
Ami nekem még szimpatikusabbá tette az egészet, hogy miután letöltöttem a pdf-et a könyv oldaláról, egy - valószínűleg automatikus levélben - rögtön egy érdeklődést is kaptam Büky Dorottyától, hogy sikerült-e a letöltés.
Ez persze jól bevált online marketingfogás, ugyanakkor az már sokkal emberibbnek tűnt, amikor a pár soros válaszomra rögtön jött is egy valódi válasz email.
Sőt, az "emberi" szó jutott legtöbbször eszembe A barna tehén fia olvasása során: a kér szerző teljesen spontán fejti ki véleményét az adott témákban, humorral, személyes élményekkel bőven megfűszerezve, az egymásnak és az olvasónak egyaránt szánt "beszólásokról" nem is beszélve.
Mindenkinek csak ajánlani tudom A barna tehén fiát, aki szereti a mély beszélgetéseket, ahol egyaránt megfér a zen filozófia, a modern pszichoterápia és egy népmese világa. Riszpekt.