A dal madárrá avat

Szubjektív könyvajánlók és lemezajánlók egy megrögzött könyvmoly és szobazenész fejéből, aki egyébként sci-fi őrült.

Neveletlen a facebookon

Címkék

adaptáció (3) agave (16) alan dean foster (1) alison (1) alternatív (1) alternatív történelem (3) amy winehouse (1) antikvárium (2) artur c clarke (4) avatar (1) blogger (1) boris vian (3) brandon hackett (1) brian (1) brian w aldiss (7) bruce sterling (1) buddhizmus (4) bulgakov (1) burok (1) dosztojevszkij (3) dűne (6) ebook (1) éhezők viadala (1) embermás (1) fantasy (3) feldmár andrás (2) fighters (1) film (2) fluor (1) fókuszolás (1) foo (1) foo fighters (13) frank (1) frank herbert (9) gondolkozz es gazdagodj (1) halál (2) harry harrison (1) háta (1) hbo (1) hegylakó (1) hello kitty (1) herbert (1) hesse (3) hornby (1) ihm (1) írás (1) isten (1) i blame coco (1) japán földrengés (1) jevgenyij zamjatyin (1) jim jarmusch (1) john carter (1) kilgore (2) kim stanley robinson (2) konyha (2) könyv (2) krauss (1) kritika (1) kurkov (1) kurt (2) laing (1) lukjanyenko (6) márai (1) marketing (3) mcdevitt (1) meditáció (1) megrázó (1) meyer (1) mögött (1) morgan (1) murakami haruki (2) naomi (1) neal stephenson (1) neil gaiman (9) nirvana (6) novik (1) olvasás (1) onetti (2) ördögcsapda (1) óriás (8) őrség (5) orson scott card (1) pekingi ősz (1) példák hullámokra (1) pelevin (8) philip k dick (14) plant (1) ponyva (1) posztmodern (3) pratchet (1) pszichológia (2) queen (1) raising (1) ray bradbury (3) richard (1) robbie williams (1) robert (1) robert charles wilson (1) robert sheckley (1) robert silverberg (2) roger zelazny (4) sand (1) saramago (2) sárkány (1) sci fi (60) shuffle (1) sonic highways (3) stephenie (1) stradivari (1) stratéga (1) szepes mária (1) sziddhárta (1) szorokin (1) sztrugackij (1) született (1) take that (1) tankcsapda (2) terry gilliam (1) terry pratchett (1) történelem (1) trout (2) ugrás az űrbe (1) ukrán (1) ulpius (1) u 2 (2) vadászat (1) valós (1) válság (1) véletlen (1) vers (1) vonnegut (16) william gibson (2) wtf (1) zanzibár (1) zene (15) Címkefelhő

Elsőszülöttek

Városi Farkas 2010.02.04. 21:51

Szerző: Arthur C. Clarke, Stephen Baxter
Kiadó: Metropolis Media, 2009

Hiába, nem tagadtam meg magam, és újra sci-fibe kezdtem bele, ráadásul milyenbe! Az Időodisszeia trilógia első két része is nagyon tetszett, és szerencsére a befejező könyv sem okozott csalódást. Sőt, ami még különlegesebbé teszi a művet, hogy ez Clarke egyik utolsó megjelent munkája 2008-as halála előtt.

A mester súlyos betegsége és hajlott kora ellenére megint zseniális tudományos-fantasztikus művet alkotott, melyben a tudomány és a fantasztikum aránya szinte ideális. Nem fárasztó, nem nehezen érthető, mégis rendkívül részletes és naprakész. Már a korábbi köteteknél is lenyűgözött, hogy az utószóban Clarke és Baxter (mert azért róla se feledkezzünk meg) forrásmunkákat feltüntetve veszi sorra a történetben szereplő technikai vívmányokat, tudományos elméleteket. Mi több, a Napviharban megjósolt holdbázis helye egyezik a Nasa egy évvel később bejelentett terveivel...

Persze aki ismeri Clarke életművét,annak ez nem újdonság: az író számos olyan felfedezést, találmányt évtizedekkel előre megjósolt, ami miatt bizonyos tudományos körökben prófétaként tekintettek rá.

Az Elsőszülöttek sodró lendületű, fanyar humorú, olykor megdöbbentő, máskor elgondolkodtató olvasmány. A korábban felsoroltak mellett nagy pozitívuma, hogy könnyen magával ragadja az olvasó fantáziáját, én speciel teljes televíziós minisorozatot képzeltem el hozzá, mondjuk a 3 kötetből lehetne három évadot kihozni, a mai addiktív sorozatok cliffhangerektől hemzsegő, rendhagyó kameramozgásos világával.

Külön tetszettek az apró kis nüanszok a sztoriban (spoiler nélkül): Edison szerepeltetése, az H.G. Wellsért és Verne Gyuláért rajongó marslakók, vagy a katasztrófát (és ezzel a történetet) űroperaként emlegető szerzők.

Szintén dícséretet érdemel, hogy nemcsak a szerzők gondoltak utószóra, hanem a Galaktika sorozat szerkesztői is, így az utolsó pár oldalra bekerült egy Arthur C. Clarke "rekviem" is, méltó búcsúként a sci-fi műfaj egyik nagy alakjától.

Egyedül csak azt bánom, hogy a trilógia első két részét lenyúlta a tesóm, és nem tudom a három könyvet elégedett  sóhajtozva nézegetni a polcon. Ami késik, nem múlik.

Címkék: sci fi artur c clarke

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://neveletlen.blog.hu/api/trackback/id/tr161730473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.