Szerző: Malcolm Gladwell
Kiadó: HVG, 2007
Valóban fordulóponthoz érkezett a blog: ez az első könyv, ami a szakmámhoz kapcsolódik. Ha másért nem is, hát amiatt, hogy a főnökömtől kaptam karácsonyra. Félreértés ne essék, nem stréberségből olvastam el viszonylag hamar, valóban kiváncsi voltam rá, milyen könyvet tart érdemesnek a góré arra, hogy az egész cégnek megvegye, és ódakat zengjen róla.
Szerencsére nem voltak nagy elvárásaim, így nem is csalódtam nagyot. (Zárójelben jegyzem meg, hogy nagyon durva deja vu érzés lett rajtam úrrá, miközben ezt írom). Szóval back to reality: a könyv felvetése, témaválasztása kifejezetten érdekes. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mitől lesz valaki vagy valami váratlanul nagyon népszerű, legyen szó bűnözési hullámról vagy egy eladandó termékről.
Kezdem a pozitívumokkal. Van a kötetben néhány érdekes sztori, esettanulmány, ami valóban felkeltette a figyelmemet, például a Szezám utcáról szóló fejezet, vagy a 150 ember elv. Az alaptétel is tetszik, miszerint a "járványok" beindulásához feltétlen szükséges 3 embertípus, amiket most nem kezdek el sorolni.
Jöjjenek a negatívumok.... sajna a könyv 2000-ben került először piacra, így szerintem eléggé elavult. Alig számol az internettel, és sok, a könyvben szereplő állítás, előrejelzés már egyáltalán nem állja meg a helyét. Hiányoltam a mémekkel való kapcsolatot, bár lehet, hogy akkoriban még nem állt úgy a mémkutatás, mint ma.
Nagyon zavart az állandó visszacsatolás és ismétlés: azok az események, amikre hivatkozik viszonyítási alapként, legalább harmincszor előkerülnek a szövegben, szinte mindig ugyanúgy. Nem vagyok szakfordító, de rengeteg stilisztikai hibával találkoztam, a HVG-től azért többet várnék.
Összeségében nem bántam meg, hogy átrágtam magam a Fordulóponton, de nem is ájultam el tőle. Ettől még az eszmei értéke megmarad, mert a főnököm egész megható (hatásvadász?) szavakkal dedikálta...
