Számos alternatív történelmi regényről írtam már a blogon: mi lett volna ha a napóleoni háborúkat sárkányokkal vívják, mi lett volna ha a pestis egész európát elpusztítja, mi lett volna, ha a németek és japánok nyerik a világháborút, és így tovább.
Gibson és Sterling közös műve (többek között) arra a kérdésre keresi a választ kínos precizitással, hogy mi lett volna ha a 19. század második felében gőzhajtású számítógépek határozzák meg Anglia működését.
Már többször is fejtegettem az említett könyvek kapcsán, hogy az alternatív történelem egyik sarkalatos pontja, hogy mindig feltételez egy bizonyos hátteret, aminek ismerete nélkül a "másik oldal" nem érvényesül igazán: nem élvezhetjük a németek uralta USA vízióját anélkül, hogy ne tudnánk, valójában hogy zárult a második világháború.
Gibsonék ezt a részét nem bízzák a véletlenre, és igen részletes jegyzetben taglalják A gépezetben szereplő fogalmakat és személyeket. A gond csak az, hogy a mű központi eleme és szereplői (azaz a differenciálgép, Charles Babbage vagy Ada Byron) korántsem olyan közismert történelmi momentumok, mint a pestisjárvány vagy Napóleon hadjáratai.
Emiatt és a szinte barokkos részletesség miatt is A gépezet egy kifejezetten nehéz könyvnek tűnt számomra. Mégis azt érzem, érdemes volt végigrágnom rajta magam, mert a két szerzőtől sokat lehet tanulni a karakterek, helyszínek, atmoszféra ábrázolásában, nem beszélve az elképesztő mennyiségű háttérinformációról a téma kapcsán.
És újabb rovátkát húzhatok be: végre olvastam egy steampunk regényt is :)