Szinte menetrendszerűen, itt a következő Philip K. Dick ajánló. Bár a Timothy Archer... elvileg az úgynevezett Valis-trilógiába tartozik, számomra inkább a legutóbb tárgyalt Egy megcsúszott lélek vallomásaival hozható szorosabb kapcsolatba. Ez a könyv is Dick szépirodalmi próbálkozásai közé tartozik, és szerencsére a szerző már nem élte meg a mű enyhén szólva is visszafogott fogadtatását. Annak ellenére sem kapkodták a Timothy Archert, hogy ez volt PKD utolsó könyve, és nem sokkal a halála után meg is jelent...
Nem csodálom, hogy nem aratott nagy sikert: mély, vallási témákat boncolgató könyv, tele bibliai és latin idézetekkel, amiben nyoma sincs a "szokásos" dicki húzásoknak, és sci-fit még nyomokban sem tartalmaz. Ráadásul ebből a könyvből az Egy megcsúszott lélek... szatírája és társadalomkritikája is hiányzik: az egész történet egy hitét elvesztő püspök, és közvetlen környezetének lélektani drámája.
Ami mégis igazán érdekessé teszik a Timothy Archer lélekvándorlását, az a rengeteg életrajzi vonatkozás: Timothy Archer karakterét és történetét is Dick szinte egy az egyben egyik barátjáról és vitatársáról, Pike püspökről mintázta. Mi több, élete utolsó éveiben a szerző meg volt róla győződve, hogy Pike püspök lelke benne talált új életre halála után. És ez a mozzanat teszi igazán felkavaróvá a Timothy Archert, hiszen egyfajta spirituális naplónak is tekinthető.
A Timothy Archer "önmagában" nem igazán élvezhető olvasmány: inkább a megszállott Dick rajongóknak ajánlom.
