Szerző: Hal Clement
Kiadó: Kozmosz, 1978
Legutóbbi antikváriumos portyámon akadt kezembe ez a könyv, és mind a borító, mind a tartalom egyből felkeltette a figyelmemet. Utólag azt kell mondjam, hogy többet vártam a történettől, de azért jól szórakoztam Az elveszett rakéta olvasása közben.
Ami leginkább zavart benne, hogy alapvetően egy sablonos, régimódi kalandregényről beszélhetünk, csak a közeg és a szereplők teszik sci-fivé. Másfelől néha idegesítő volt a túlságosan is szájbarágós tudományos körítés, a Xénia láz nevű borzalom jutott eszembe róla ("Milyen rendszer? Periódusos rendszer!").
Ami viszont csillagos ötös, az Kuczka Péter utószava. Nagyon jól elhelyezi a művet az akkori sci-fi világban, vázolja a szerző előnyeit és hibáit, szemlélteti a tudományos-fantasztikus irodalom helyzetét. Nagyon sok mai könyvből hiányolom az efféle szerkesztői utó- vagy előszavakat... Minden tiszteletem a szerkesztő úré, hogy a hetvenes évek végén, a szocializmus keretei között, az információs társadalom kellékei (értsd: internet) nélkül ennyire tájékozott tudott lenni.
