Kiadó: Griff Könyvek, 1990
Kicsit nehezen rágtam végig rajta magam, de újabb rovátkát húzhatok be a "klasszikus" sci-fi írók listáján, Brian W. Aldissét. Más kérdés, hogy egy-két novelláját már olvastam válogatásokban, többek között azt a pár oldalas írást is, amiből az A.I. című film is született.
Őszintén szólva ezt a könyvet is a furcsa könyvborítók iránt táplált megmagyarázhatatlan vonzalmam miatt vettem kézbe, hiszen ilyen szempontból igazi kincs a mű 1990-es kiadása. A borzasztó illusztráció és a zűrzavaros fülszöveg mellé a hab a tortán az "IZGALOM! KALAND! FANTÁZIA! HORROR! SZERELEM! KÖLTÉSZET!" beharangozó a hátlapon. Magyar sci-fi könyvön ilyet még nem láttam, leginkább az ötvenes évek amerikai ponyvalapjait juttatják eszembe, illetve van egy erre vonatkozó Monty Python paródia is.
A vicces az egészben mégis az, hogy ez a blikkfangos szöveg nagyon is passzol a Földburokra. Bár mai aggyal kell némi nyitottság az eredetileg 1962-ben megjelenő történethez, ha az olvasó kellőképpen hozzászokik Aldiss elképesztő világához, akkor egy kifejezetten fantáziadús, fordulatos, sokszor megdöbbentő regényt olvashat. Van itt kérem szuperokos, parazita gomba, polipot élethűen utánzó növény, szárnyas emberek, megalomán delfin, és a bolygók között utazgató, óriás növény-pókok. (Elsőre elég röhejesen hangzik, tudom.)
A mű olvasása közben rá kellett keressek a neten, és ebből a wikipédiás cikkből kiderül, hogy a könyv öt novellából állt össze, amik válogatásként Hugo Awardot is nyertek. Ez a vonás azért néha tetten érhető a történetvezetésen, korábban fontosnak hitt eseményszálak hosszú időre teljesen eltűnnek, akárcsak a kiemelt karakterek. Ugyanígy érezhetőek az enyhe árnyalatnyi váltások a stílusban, mögöttes tartalomban is, a sokszor véresen komoly sztori el tud menni egészen az abszurd humorig is (bár jobban belegondolva nincs is nagy távolság a kettő között).
Kicsit jobban utánaolvasva azt is megtudtam,hogy Aldiss is a "reneszánsz" típusú sci-fi írók közé tartozott, költött, festett, útikönyvet írt. Van még pár hasonlóan rémes borítójú alkotása a gyűjteményemben, azt hiszem, a Földburok után még nyitotabb leszek az írásai iránt.
