Szerző: Ursula K. Le Guin
Kiadó: Kozmosz, 1979
Felfedeztem a közelmúltban egy nagyon hasznos funkciót a bookline-on: a kategória értesítő emailt. Naponta megkapom, hogy sci-fi kategóriában milyen antikvár könyvek kerültek be a rendszerbe.
Persze megint értekezhetnék egy sort arról, hogy ez mennyire nem passzol az antikváriumokban véletlenül megtalált kincsek élményéhez, ugyanakkor sok olyan könyvet könnyen levadászhatunk vele, amit régóta kerestünk.
A sötétség balkeze nem ilyen volt, viszont felkeltette az érdeklődésemet a borítója, és relatíve alacsony ára (az antikvár Kozmosz-Galaktika könyvek 400 és 1600 forint között mozognak).
Ursula K. Le Guin is azok közé a klasszikus sci-fi (fantasy?) szerzők közé tartozik, akiknek jó ideje tisztában vagyok a jelentőségével, mégsem jutottam még oda, hogy olvassak tőle valamit. Nem ez a leghíresebb könyve, mégsem bántam meg, hogy belevágtam.
Először is azzal kezdeném, hogy számomra mik ugrottak be róla, mert ezek a benyomások az egész mű olvasása közben befolyásoltak.
Többször eszembe jutott a Majd ha az Orion fölszáll, leginkább a hasonló hangulat és a feudális jellegű társadalom miatt. Bizonyos elborultabb részeknél bevillant Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában című írása is, és jobban belegondolva elég erős párhuzam vonható a két írás között, hiszen mindkettő egy idegen beilleszkedési kísérletén keresztül mutat be egy társadalmat. Nem tudtam nem gondolni az Elízium lányára sem.
Kissé távolabbi hasonlat, de beugrott a Kedves ellenségem című film is, bár ez leginkább a könyv utolsó harmadára volt jellemző.
Le Guin könyvében az nyűgözött le igazán, hogy egy sci-fi keretei között már 1969-ben olyan kérdést feszeget, ami mind a mai napig aktuális: a férfi-női szerepek befolyása a társadalom működésére (akárcsak az Elízium-sorozat). Furcsa, hogy a mai, metropolita divathullám mellett is mennyire nehéz egy olyan világot elképzelni, ahol a nemek összemosódnak.
Ursula nagyon jó mesélő, ugyanakkor rendkívül alapos is: a Tél világának mitológiája, világképe, a társadalom felépítése pontosan és következetesen rajzolódik ki a műből. A könyv értelmezését nagyban segíti a mű végén található tanulmány és szerzői életrajz, amit olyannyira hiányolok napjaink sci-fi kiadásaiból.
Szerencsére mostanában több időm lesz olvasni, így várható még idén Ursula K. Le Guin ajánló!